" Az amerikaiak harang alakúak. Ezt jegyezd meg!" - Gergő

2011.08.28

Eljött a nagy nap. Előző este kigondoltunk mindent, vendéglátónkkal Nicholasszal kinéztük az útvonalat, nyomtattunk térképet Pennsylvaniaról és Marylandről.  Reggel egy laza 3 órás alvás után ténylegesen nekifogunk utunk legizgalmasabb részének. A kompunk hajnali 5-kor indult. A korai időpont miatt szinte üresek voltak az utcák, de ennek ellenére is erősen érződött a feszültség a levegőben. A levegő nyomasztóan ragadósan párás, a teherhajók az öböl közepén biztonságba helyezve, Manhattan lámpái lekapcsolva. Meglepően kevés ember mászkált bőröndökkel, pedig azt hittük itt azért nagyobb  banzáj lesz az elmúlt 50 év legnagyobb viharának közeledése okán.

Az autót időben megkaptuk, csak épp nem a megrendelt Toyota Priust, hanem egy szebb-jobb Toyota Camry-t. A közlekedés fantasztikus volt. Sehol forgalmi dugó, pánikoló emberek. Mire észbe kaptunk már kint voltunk New Yorkból. Út közben megtettük az első lépéseket az itteni élet megismerése felé és közben örömmel felfedeztük a fejlett amerikai rádió felhozatal végtelenített listáját is.

Eredeti úti célunk egy Frederick nevű város volt, de Gergő hirtelen jött ötlete után Gettysburg felé vettük az irányt. A városba beérve egyetértettünk, hogy ez igen csak jó döntés volt. Kicsi, de annál bájosabb városka, ami az amerikai polgárháború egyik legnagyobb csatahelyszíne mellé épült. Vidékiesen ,kényelmesen ,de ötletesen megoldották eme óriási terület látogatásának módját : választhat az ember kis vonatos, autóbuszos  idegenvezetést is tartalmazó túrát ,de el is indulhat a saját autójával  térképpel a kezében. Dimbes-dombos  gigantikus füves terület  fás övezettel körbe véve. A jelentősebb pontokon emlékműveket állítottak  leírásokkal ábrákkal és díszítésképpen odabiggyesztenek mindenhova egy rakat régi ágyút . A központ röviden olyan mint South Cave csak abszolút US stílusban. Aprócska verandás hátizók egytől egyig  a kultikus faburkolattal , változatos színekben és   majdnem minden házon libeg egy nemzeti zászló. A verandákon hintaszékek, párnás padok, nyugágyak, szélkerék a lépcső mellett a földbe szúrva és még több amcsi zászló. Az utakon duplakerekes Ford terepjárók ,amik  nagyjából olyan magasak ,mint Gergő  és elnézve őket azon gondolkodom ,hogy ebbe beszállni  legalább olyan munkás lehet, mint a lőkösházi járatra felpakolni a 30 kilós bőröndömet. New Yorkból kiérve azonnal megváltozott a táj .Erdős dombos, vidékies ,mocsaras és itt-ott földművelős filmbe illő kopott pajtákkal . Éjszakánkat egy kommersz motelben töltöttük ,ahol  dupla  franciaágyas szobát választottunk az olcsóság jegyében ,így hivatalosan is megesett az első eset, amikor külön ágyban aludtunk :D Viszont ..kipihentük a hurrikános  menekülős fáradalmakat és a hiper kényelmes ágyakban olyan jót aludtunk, hogy a falakon kívül tomboló viharból az égvilágon semmit nem érzékeltünk.

Az áldásos alvás most is megtette hatását és  jó hangulatban ,befogadó aggyal ültünk be a még mindig tetszetősen csillogó  autóba. Ma megint bebizonyítottam ,hogy műszaki zseni vagyok és ennek köszönhetően kipróbálhattuk milyen érzés  Pennsylvaniában utazva Black-Out-ot és Flúg-ot hallgatni (:   …. baromi JÓ

 

Ma reggel Baltimore felé vettük az irányt,hogy turistáskodjunk egy keveset és megnézzük mi a helyzet  a vihar után. Csinos város kis helyen sok változatos épülettel, bár New York után az ottani irodaházak már  nem tűnnek olyan magasnak, mint ahogy azt  látnunk kellene. A viharnak csak elvétve találtuk meg a nyomait egy-egy nagyobb leszakadt faág  formájában. Az idő? Felhős hol, szitál az eső hol nem… elkezd esni, aztán kisüt a nap és hirtelen 25-30 fok lesz, majd jön a szél és el akar minket fújni. Fura. De a vihar már elment, úgy hogy a nyakunkon marad a rekkenő hőség. Tudjuk ,otthon mindenki majd megpusztul a melegtől. Most majd elmondhatjuk, hogy együtt érzünk, mert mi is :D pláne 6 hónap stabil felhős  15C° után. 

Délután 5-re beértünk Washingtonba és elfoglaltuk a második Airbnb-s szállásunkat. Körülbelül 30 vagy afölötti párocska nappalijában fogunk aludni, amik a lakás alapján világutazók. Mexikói chillipaprikás égősor a konyhában, egy polc tele Lonely Planet-es utazós könyvekkel , japán kultúrára utaló fotók, könyvek mindenhol ,mini  japán szentély és egy 17 éves   terepmintás veterán perzsacica  .A környék verandás házakból és öreg fák által árnyékolt  békés utcákból áll.

Leteszteltük , a környékbeli pizzéria jó és egy félig meddig bioboltban kényelmesen be tudunk vásárolni. Holnap bezúzunk és megkezdjük tömény városnézésünket. Most pedig beülünk a relaxos fotelekbe és felciccentünk egy sört egy szuperfinom Ben and Jerry’s kíséretében (: Na Pá